Balázs Juli: Erre a díszletre a kollázs szó illik a legjobban

2016. december 12. - Csikós Kornélia

Balázs Juli tervezi a Nóra-Karácsony Helmeréknél című bemutató díszletét. Az előadás kortalanságáról, aktualitásáról és a díszlettervekről kérdeztem őt.

Milyen díszletre számíthatunk?

Az eredeti Ibsen dráma egy nappaliban játszódik, a szerző részletesen leírja hol vannak az ajtók, bútorok, még azt is, hogy mi van a vitrinben, hol vannak rézkarcok a falon. Természetesen nem volt cél, hogy ezt rekonstruáljuk, de azt, hogy a darab helyszíne egy család otthona, nem lehet megkerülni. Viszont ahogy Kriszta és Ármin haladt a dráma átdolgozásával, egyre egyértelműbbé vált, hogy a teret is újra kell gondolnunk, nagyobb szabadságra van szükség a díszlet tekintetében is. Rengeteg vázlat vezetett el minket a végleges díszlethez. Volt olyan terv, amit már a színészeknek is megmutattunk, de mégis azt éreztük, hogy valami hiányzik, nem egészen az, amit keresünk.
Az végeredmény szabadabb, asszociatívabb lett, talán a kollázs szó illik rá a legjobban. Vannak részletei, amik egy lakásbelsőre emlékeztetnek (ez dominálja a teret), de vannak első látásra oda nem illő részletek is. Ez egy általunk kitalált világ, nem szerettük volna meghatározni mikor és hol vagyunk pontosan, Magyarországon vagy Norvégiában, ma vagy holnap. Maguk a helyzetek kortalanok, nem véletlen, hogy a darabot több mint 100 év után is műsorra tűzik a színházak világszerte.

nora_blog.jpgRészlet a díszlettervből

Dolgoztál már együtt korábban Krisztával?

Nem, ez az első alkalom, de évek óta figyelemmel kísérem a munkáját. Nagyon örültem mikor felkért, hogy együtt dolgozzunk. Élvezem a közös munkát, pihenni nem sok időm volt előtte, nem sokkal a Nóra próbáinak kezdete előtt még Hamburgban dolgoztam, ezért sok megbeszélésünk Skypeon keresztül történt.

Nagy Fruzsinával, a jelmeztervezővel hogyan működtök együtt?

Már számtalan közös munkánk volt együtt, úgyhogy elmondható, hogy összeszokott páros vagyunk. Nagyon megbízunk egymásban, ami egy ilyen munkánál, amiben egy különleges, egységes világot szeretnénk megteremteni, kiváltképp fontos. Még a díszlet sem volt végleges, de a színvilágát már kitaláltuk az előadásnak. A színskála könnyíti és egyszerre nehezíti a munkát, folyamatosan egyeztetnünk kell, hogy a végeredmény is egységes legyen. 

Szerinted miért aktuális ma Nóra története?

Egészen mást jelentett ez a darab több mint 130 évvel ezelőtt, amikor bemutatták Oslóban. És az is biztos, hogy mást jelent ma Magyarországon és mást a mai Norvégiában. Nóra helyzetén kívül Kriszta nem csak a nő szerepét és változását tartja fontosnak kiemelni, hanem a kapcsolatokat is, különösképp Helmer és Nóra kapcsolatát. De emellett attól, hogy az átiratban az összes szereplő egyetemista korától fogva ismeri egymást, még erősebben kirajzolódik minden különbség, ami köztük van.

Mennyire áll hozzád közel Nóra karaktere?

Nem igazán, de a darab több olyan kérdéssel is foglalkozik, ami engem is foglalkoztat, amin keresztül néha mégis tudok azonosulni vele. Még nincsenek gyerekeim, ezért még nem kellett szembesülnöm a sokszor egymásnak is ellentmondó társadalmi elvárásokkal. Ugyanakkor már egyetemistaként is volt, hogy nekem szegezték, hogy a saját érdekemben még most döntsek: tervező vagy anya szeretnék-e lenni? Ez már akkor is nagyon meghökkentő és ellenszenves volt számomra, de szerencsére látok a környezetemben pozitív példákat, amik ennek ellentmondanak és biztatólag hatnak rám.

szöveg: Csikós Kornélia
díszletterv: Balázs Juli

A bejegyzés trackback címe:

http://katona.blog.hu/api/trackback/id/tr3212042547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.