katona.blog.hu

Mészáros Blanka: Nem arra születtünk, hogy egy másik embert kiszolgáljunk

2017. március 17. - Csikós Kornélia

Mészáros Blanka alakítja A tökéletes boldogág világában Li Napsugarat - egy vidékről a városba kényszerült és egy gyárban takarítói munkát vállaló kínai lányt. Frances Ya-Chu Cowhig művét Máté Gábor állította színpadra a Kamrában, Blankával az előadás próbafolyamatáról, az emberek boldogságáról, lehetséges álmaikról, és az emberekbe vetett hitről beszélgettem.

Kicsoda Napsugár és mit kell tudni róla? Milyen az a Kína, ahol ő él?

Napsugár egy vidéki lány, ami azt jelenti, hogy a mi darabunkban Sencsentől 30 órányi vonatútra van az a gyár, ahol Napsugár takarít 4 éve - 15 éves kora óta -, napi 12 órában. Iskolába nem járt. Kínában falun nem nagyon tudnak mit kezdeni a lánygyerekekkel. Vagy otthon maradnak és fiút szülnek, vagy a nagyvárosban szerencsét próbálnak. A történet nagyjából a ’90-es évektől egészen napjainkig játszódik. Napsugár felköltözik a városba, hogy eltartsa a családját és hogy valamit kezdjen az életével.  Otthagyja az öccsét és az apját, hogy pénzt keressen, amit hazaküld a családjának, ebből a pénzből az öccsét taníttatja. Biztatja őt, hogy tanuljon, mert többre viheti majd, mint Napsugár, aki maga is szeretne kitörni a jelenlegi helyzetéből, szeretne több pénzt keresni és szélesebb perspektívában gondolkodni az életéről. A vidékről a városba költöző kínai munkások 12 óráért kb. 66.000 forintnak megfelelő jüant keresnek, sokan túlórát vállalnak azért, hogy a létfenntartásukhoz szükséges pénzt összeszedjék.
Amikor megszületünk, mindannyian egyenlő esélyekkel gondolkozunk az életről, mindannyian álmodunk magunknak valamit. Azt gondoljuk, hogy van lehetőségünk fejlődni, gyarapodni testileg és lelkileg. Az álmok felé való törekvés a létünk katalizátora.

atokeletesboldogsagvilaga_ea_01_domolky_daniel_web_043.jpg

Hiszel az önmegvalósító gondolkodásban?

Elképesztően divatos ma tanfolyamokra járni, ezek nagyon kapósak és szinte mindenre találunk tréninget: hatalomvágy, boldogtalanság, énidő. Nagyon sok pénzt keresnek a kitalálóik ezzel és az a furcsa, hogy tényleg rengetegen hisznek ezekben az önsegítő kurzusokban. Annyira rosszul vannak az emberek, a lelki és fizikai környezetükben is – ami vagy azért fordulhat elő, mert lelkileg meg vannak nyomorítva, vagy pedig azért, mert a szorongásaikkal nem tudnak mit kezdeni –, hogy hisznek abban, hogy külső segítség által jobbá tudják tenni az életüket, és talán egy idő után már belehergelik magukat ebbe. El tudom hinni azt, hogy megváltoztatja valakinek a gondolkodását egy ilyen tréning és pozitív hozadékai is lehetnek a tanfolyamnak, aminek következtében előbb-utóbb feloldja az ember a saját görcseit és gátlásait és másképp tud hozzáállni a világhoz. Az nagyon jó, ha a negatív energiákat alkotó energiákká képesek fordítani.

Kínában és itthon is van erre kereslet..

Az embereket akkor lehet a legjobban manipulálni, ha meg vannak szorítva. Az éhezés pontosan ilyen, Mao idején egymilliárd éhezőből 300 millió halt meg. Ez felfoghatatlan. Magyarországon ma kb. 10 millióból 3 millió ember éhezik.
Akkor könnyebb manipulálni másokat, amikor magasabb beosztású emberek elveszik az alacsonyabb beosztásúaktól a perspektívát, pl. amikor olyan kevés fizetést adnak, amiből nem lehet megélni, akkor egy idő után megtörik az emberség. A belső hitedet elveszik, megvárják, amíg teljesen összeroppansz, azt gondolod, hogy csak annyit érsz, amennyit fizetnek a munkádért és akkor ajánlanak fel egy jónak tűnő megoldást – ami igazából egyáltalán nem jó, de elfogadod, mert úgy érzed, nincs más választásod.

Milyennek látod a történet szereplőit és a mai kor emberét?

A legnagyobb szívfájdalmam, hogy az emberségből az ember vész ki lassan. Nem tudom, ez minek köszönhető: a felpörgött gondolkodásnak, a technikai fejlődésnek vagy az egyre dominánsabb énközpontú gondolkodásnak? Azt látom, hogy egyre kevésbé számít a másik, önzőbbek vagyunk és ez az, ami nem vezet jó dolgokhoz. Hamar kiégnek az emberek, és az nem lehet perspektíva, hogy mindig egyre több pénzt keressek. Mohók és kapzsik vagyunk sajnos. Az egyik kontinensen dübörög az élet és fejlődik, 500 km-re pedig pusztul a világ. Nem tudom, mi hozhat megváltást.

atokeletesboldogsagvilaga_ea_01_domolky_daniel_web_009.jpg

Jogosan gondoljuk és érezzük ma, hogy nem arra születtünk, hogy egy másik embert kiszolgáljunk. De azért itt feltenném a kérdést, hogy manapság mit jelent az embereknek a szabadság? Én akkor vagyok szabad, ha tudom, hogy vannak kereteim, amiken belül bárhogy mozoghatok. Régen is léteztek olyan kultúrák, ahol uralkodói eszközökkel elhitették a szolgaság és az uraság természetességét. Ez a gondolat, hogy nem vagyunk egyenlők, a teremtés óta fennáll. Szegények és gazdagok, kultúrák, bőrszínek…stb. között pedig nemhogy kisebb lenne a szakadék, hanem egyre inkább szélesedik. A szúcsi gyerektáborral egy hétig voltunk Hidegkúton és amikor a gyerekek édesség gyanánt egy szelet zsíroskenyeret kaptak egy karika hagymával, nagyon belesajdult a szívem. Ezt testközelből látni megrázó volt.

Szerinted a darabban mikor van olyan pillanat, amikor – hányatott sorsa ellenére – Napsugár boldog?

Akkor, amikor megkéri a testvérét arra, hogy változtassa át Napsugarat és a fiú megteszi. A kínai kultúrában újjászületnek az emberek és laikusan arra gondolok, hogy ők úgy fogják fel az újjászületést, hogy amit a mostani életükben nem jól csináltak, arra majd a következőben emlékezni fognak és kijavítják a hibákat, aminek következtében jobb életük lesz.
A darab kapcsán sok dokumentumfilmet néztünk, cikkeket olvastam, és érződik, hogy az ő gondolkodásuk messze van a miénktől. Azon töprengtem, hogy egy fiatal, vidéki, nehéz sorsú kínai lány miről álmodhat? Mi az, amire vágyik? Az, aki 4 éve bemegy minden nap a padlót súrolni, 2000 másik kollégájával, vajon mit gondolhat? Mi lehet a perspektívája? Beszélhet valaha az álmairól? Kivel tudja ezeket megosztani?

Mennyire került közel hozzád a kínai kultúra a próba során?

Nagyon érdekelnek a szokásaik, az egész kínai kultúra. Érdekel, hogy ők hogyan gondolkodnak, és az is, hogy ami nálunk problémaként/kérdésként felmerül, az vajon náluk ugyanúgy felmerül-e? Egyszer szeretnék eljutni Kínába.

atokeletesboldogsagvilaga_ea_01_domolky_daniel_web_057.jpg

Mi az, ami erőt, hitet ad neked? És mit teszel azért, hogy ez megmaradjon?

Legnagyobb félelmem a világon, hogy elveszik az emberekbe és munkába vetett hitemet. Régimódi vagyok, félek attól, hogy mi emberek eltávolodunk egymástól. Kevés közösségi tér van, mindenki otthon ül és úgy beszélget a barátaival, otthon ismerkedik. Érdekes, hogy egyre kevesebbet látogatunk haza, pedig sosem lehetett olyan gyorsan és könnyen hazajutni, mint ma. Egyre távolabb kerülünk egymástól. A művészi pálya igényli azt, hogy sok mindent megtapasztalj, sok mindent láss és magadba szívj. Próbálok vigyázni arra, hogy azt, amit tapasztalok, látok, azt el is tudjam engedni, ugyanakkor meg is tudjam őrizni. Mindig van valamilyen erkölcs, amihez tartom magam és amit hoz az élet, azt nem kikerülni, hanem bátran elé állni és megélni.
Nagyon érzékeny vagyok a társadalmi kérdésekre és ha valamiért, akkor azért döntöttem el, hogy színész leszek, hogy ezekről a fontos kérdésekről beszélhessek. Az a kérdés, hogy amit mondani akarok, eljut-e az emberekhez. Remélem, igen.

Neked mi a tökéletes boldogság?

Vannak prioritást élvező boldogságok, pl. ha gyermeked születik, vagy elutazol egy olyan országba, ahol még nem jártál. Számomra van egy ilyen pillanat a levegővel vagy a szellővel. Évszakváltásnál, amikor megújul a föld, és a természet periódusai változnak. Amikor megsüt a Nap és megfúj egy szellő, hirtelen jól leszek. Lehet, hogy sietek valahova, vár rám valaki, vagy egy feladatra készülök és akkor elér ez a különös legyintés, megfúj „az a bizonyos” szellő. Pár másodpercig tart csak, de csodálatos érzés. Görcsösen keresni a boldogságot nem kell, megélni kell tudni és megcsípni az életben azokat a pillanatokat, amik boldogságot adnak.

szöveg: Csikós Kornélia
fotó: Dömölky Dániel

A bejegyzés trackback címe:

https://katona.blog.hu/api/trackback/id/tr3412353465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása