Dömötör András és Kovács Lehel Berlinben

2013. június 16. - drumlin

Dömötör András beszámolója múlt heti berlini fellépésükről a Deutsches Theaterben.

Utólag már könnyű írni róla. Előtte lett volna igazán izgalmas, mert egyáltalán nem tudtuk, mit fog okozni, amit csinálunk.

Szóval adott volt David Cameron brit miniszterelnök januári euroszkeptikus beszéde, aminek apropóján a berlini Deutsches Theater 12 színházból 12 rendezőt és 12 színészt hívott meg, hogy egyenként 10 percben reflektáljanak az elhangzottakra.



A brit politikus szűk negyven percben arról beszélt, hogy az Európai Unió bukása kézzel fogható realitás, és hogy az országa esetlegesen ki is hátrálna – még jobban – a közös ügyek intézéséből. Talán egy népszavazás is elképzelhető a szigetországban 2015-ben a tagságról. (Ez utóbbi persze alig burkolt üzenet volt bizonyos választók megnyerésére.)

Az általunk összeállított szituációban Lehel egy magyar – meg nem nevezett – politikust alakítva egy felszólalásban mondja el a véleményét.

Az első kérdésünk az volt, nem túl evidens-e, ha a magyar párhuzamokra építjük fel a mi szövegünket. Aztán ahogy írni kezdtünk – Laboda Kornéllal közösen –, és a szöveg is írni kezdte magát, már az volt a kérdés, hogy érteni fogják-e 10 ország nézői, milyen tébolyban élünk ma Magyarországon, ha például az európai országokkal való viszonyrendszerről van szó. Amikor a németek elleni harcra hívásnál tartottunk, elkezdtem levelezni ottani ismerősökkel és kint élő magyar barátaimmal: ebben a színházi szituációban működhet-e ez az irónia, vagy sértő-e ha a magyarokra Negyedik Birodalomként vadászó szervezetként írjuk le a németek vezette Uniót. Javarészt nyugtalanító válaszokat kaptam.



Lehelben bíztam igazából ezen a ponton már, jobban, mint a szövegben. Rajta múlt minden. Hogy egyszerre legyünk kritikusak Cameronnal szemben, beszéljünk magunkról, és a sötétség humorral szólaljon meg.

Végül jól hallható sikert arattunk. Lehelt hosszan tapsolta a közönség. Az előadás után egy német dramaturggal beszélgettem, gratulált nekünk, mondtam neki, hogy még mindig ideges vagyok, megosztottam vele a kétségeimet. Ő rám nézett, és ennyit kérdezett: hogy lehettek kétségeid, amikor egy ilyen nagyszerű színészed volt?

Dömötör András

A bejegyzés trackback címe:

https://katona.blog.hu/api/trackback/id/tr518429612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.