Kurázsi mama és gyermekei – nyílt próba

2015. január 05. - Csikós Kornélia

A Kurázsi mama és gyermekei Brecht talán legismertebb darabja: 1938-ban kezdte írni és az egyik leginkább háborúellenes műnek tartják ma is. Az előadás nyílt próbáján Zsámbéki Gábor, a rendező rövid magyarázataival együtt láthattunk bele néhány jelenetbe. A bemutató január 17-én lesz, a főszereplő Kurázsi mamát Fullajtár Andrea játssza.

Kurázsi mama a háború zűrzavarát igyekszik a saját maga javára kihasználni, a segítséget kérő kisemberek, például a pap (Elek Ferenc) pedig felkeresik őt időről időre, vagy vele tartanak, amíg a háború véget nem ér.
 
Fotó: Székely Péter

A színház nézőtere teljesen megtelt: a nyílt próbára rengetegen voltak kíváncsiak, sokan a nézőtér szélén állva nyújtogatták nyakukat: a szereplők énekével kezdődött el a próba. A színpadon egy rozoga szekér kapta a fő helyet, illetve fekete műanyagzsákhoz hasonlító, óriási anyagok voltak felfüggesztve itt-ott, a színpad fölött. Ez a berendezés a későbbiekben a jeleneteknek megfelelően változott – néha a szárítókötelet, néha pedig a sötétséget volt hivatott betölteni.

Amikor a dal véget ért, a nézők is mind elfoglalták helyüket és a rendező elmondta, az előadás maga is így fog kezdődni: legyen az az érzése a nézőnek, mintha a színészek még egyszer elpróbálnák a dalt, egymás mellett állva a színpad szélén, szorosan a zenekarhoz igazodva, mely a színpad baloldalán helyezkedik el.

A jelenetekben Fullajtár Andrea, Fekete Ernő, Elek Ferenc, Pálos Hanna, Mészáros Béla, Tasnádi Bence, Dankó István és Keresztes Tamás szerepeit ismertük meg egy kicsit jobban, Rajkai Zoltán és Lengyel Ferenc hol katonaként, hol pedig zenészként mutatkozott.  Zsámbéki elmondta, hogy a színészek – bizonyos fix karaktereket leszámítva – több szereplő bőrébe bújnak az előadás során. Ahogyan a színészeknek, úgy a fekete zsákoknak is „alakot kell majd váltaniuk” az előadásban – többek között az idő múlását, a nyomorúságot és a gyászt szimbolizálva a cselekmény előrehaladtával.


Fotó: Székely Péter

A rendező inkább instrukciókat adott a színészeknek, nem pedig magyarázatot a nézőknek, ami így jó volt: olyan érzést keltett a közönségben, mintha a hétköznapok egyik próbájába lesne bele és nem igényelt sok magyarázatot a változtatás – világosan lehetett követni, melyik mozzanatot ismételik el a színészek újra és újra. A részletek, apró tárgyak kaptak még nagy jelentőséget: a fekete zsákok helye, a színpadról történő kivonulások, a Kurázsi mamának átnyújtott és nála felejtett nyaklánc, vagy a pék pipája.

Érdekfeszítő előadás lesz, a néhol kántáló, néhol nagyon dallamos zenei aláfestéssel a komoly történet izgalmas színezetet kap majd.

Csikós Kornélia

A bejegyzés trackback címe:

https://katona.blog.hu/api/trackback/id/tr938429532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.