Kovács Lehel: Nem kor kérdése, hogy a generációk hogyan adják át egymásnak a hatalmat

2016. április 28. - Csikós Kornélia

Június 4-én mutatjuk be nagyszínpadunkon Shakespeare klasszikusát, a Minden jó, ha vége jó-t Zsámbéki Gábor rendezésében. A Bertramot alakító Kovács Lehelt kérdeztük a készülő előadásról, cirkuszi akrobatikáról és a generációk között, korszakokon átívelő nézetkülönbségekről.

Ez egy keserű komédia? Nevezhetjük így?

Nálam okosabb emberek sem foglalnak állást ez ügyben, hogy komédia vagy nem. A keserédesség mindenképpen jelen van a történetben, nyilván a humor is, mint minden Shakespeare-darabban – legalább egy bolond személyében megjelenik valamiféle huncutság. Fontosabb, amit a rendező, Zsámbéki Gábor gondol, hogy miért vette elő ezt a művet: egy jelentős generációs összetűzés van a történetben. A fiatalokat egy másik, idősebb nemzedék nem hagyja élni, mindent a kezükből kivéve, fejük felett meghozott döntésekkel akar irányítani, ami érthető módon feszültséget okoz. Mindeközben jelen van a beteges test és a fiatal, buzgó tenni akarás – a betegségekkel küzdő öreg test, amelyik parancsolni akar a fiatalságnak. Nagyon érdekes konfliktusok vannak ebben a darabban.

kovacs_lehel_7873.jpg

Bertram, akit alakítasz, milyen ember?

Könnyű lenne azt mondani, hogy svihák, de lényegében nem derül ki róla, milyen ember, mert egyszer hoz döntést a darab során. Állandóan helyette döntenek, és vagy ez ellen küzd, vagy valamilyen ármánykodással, huncut acsarkodással kibújik ez alól. Több pólusú embernek szeretném őt láttatni. Nem hiszek abban, hogy ő egyfajta kis gazember.

Cirkuszi akrobatika is lesz az előadásban…

Igen, hála az égnek lesz, amit én, mint rejtett sportember nagyon élvezek. Hogy mennyi marad meg ebből a darabban, az még a jövő zenéje. Vannak külön próbáink, amikor kést dobálunk, függönyt mászunk, ládán vagy gömbön állunk…stb.

A generációs különbségeken kívül mitől lehet még mai Shakespeare?

Szerintem ez nem kor kérdése, hogy a generációk hogyan adják át egymásnak a hatalmat, vagy hogyan nem tudnak együtt élni. Ez már Shakespeare korában is probléma volt, és most is súrlódásokhoz vezet. Lehetséges, hogy vannak jobb Shakespeare darabok, ezt nehéz lenne tagadni, de örülök, hogy Gábor erre rátalált.

szöveg: Csikós Kornélia
fotó: Nánási Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://katona.blog.hu/api/trackback/id/tr198670542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.