Mikor és hogyan alakult meg a formáció?

Régóta érett, hogy létrehozzak egy punkzenekart, egyrészt mert 15 évig nem ültem dob mögött és hiányzott, de ami fontosabb, hogy szétfeszített nagyon sok indulat, düh, amit a körülöttünk uralkodó légkör generált és ez valamilyen formában már nagyon kikívánkozott. Ám, hogy operatőrként élhessem ki ez irányú vágyamat, meg kellett volna várnom az épp ehhez illő feladatot, rendezőt...stb, ehhez már nem volt türelmem. Így alakult 5 éve a zenekar, bár a jelenlegi formáció csak másfél-két éve van együtt.

Milyen jellegű zenét játszik a zenekar és mi alapján választotok témát?  

Ön -és kritikus pimaszpunk zenekarként aposztrofáljuk magunkat, ennek megfelelő a témaválasztás is: mindent szóba hozunk, ami kicsapja a biztosítékot...

fotó: Burszán Sándor

Ki írja a szövegeket?

Annyi szöveget sajnos soha nem lesz időm megírni, amennyi "biztosíték kicsapós" téma lenne így maradnak azok, amikre futja. Ezenkívül kapunk is néhányat  - például Gyáni Leventétől, Borovitz Tamástól -, de versekhez is nyúlunk, erre példa az "Ezt is elviszem magammal".

Fodor Annamária és Burszán Vera énekelnek – honnan jött az ötlet, két énekesnő legyen a zenekarban? Miért éppen ők? 

Akik a kezdetektől velem vannak, azok a drága énekesnők. Azt hiszem életem egyetlen jó és legjobb döntése volt, amikor kipattant ez a nagyszerű gondolat, miszerint egy punkbanda élére kettő hölgyet kérek fel....azóta rá kellett döbbennem, hogy ebben sem vagyunk egyedül. Candyt (B.V.) több más zenekarban hallottam és a velük való bandázások során ismertem meg, Handyvel (F.A.) hatodik éve "nyaralunk" együtt, hisz összeköt minket a filmszakma, így meglehetősen jól ismerjük egymást, ez a döntés is egyértelmű volt.

The Inspired Chicken Motel – mesélj kérlek a névválasztásról!

Az eredeti nevünkkel az akkori basszerünk nem tudott azonosulni, így neki engedve váltottunk a jelenlegire, ami egy Bradbury novella címe. Azóta megbántuk, mert bonyolult, úgyhogy szólíts csak Chicken Motelnek minket!

A The Inspired Chicken Motel és a The PinUps közösen tart filmszínházi punkestet a Katonában május 18-án, este 9 órától.

Fehér Balázs Benő állítja színpadra Lessing művét, az Emilia Galottit a Kamrában, a bemutató június 1-jén lesz. A darabválasztásról, a színmű aktualitásáról  és arról kérdeztük a rendezőt, hogy milyen először a Katona társulatával dolgozni.

Június 4-én mutatjuk be nagyszínpadunkon Shakespeare klasszikusát, a Minden jó, ha vége jó-t Zsámbéki Gábor rendezésében. A Bertramot alakító Kovács Lehelt kérdeztük a készülő előadásról, cirkuszi akrobatikáról és a generációk között, korszakokon átívelő nézetkülönbségekről.

A Bajnok

Giacomo Puccini műveinek felhasználásával
Írta: Pintér Béla
Zenei vezető: Kéménczy Antal

Hogyan született meg a döntés, hogy életedben először elvállalj egy kőszínházi produkciót?
2015 tavaszán Máté Gábor felkért, hogy rendezzek a Katona József Színházban. Sokszor és sok színházba hívtak már, mindig nemet mondtam, mert egy új előadás létrehozása, író és rendező lévén, minimum fél évet igényel az életemből, és ezt az időt én a társulatomra, a társulatom új előadására kívántam fordítani. Azonban Máté Gábor azon kevés igazgatók egyike, aki minden előadásunkat megnézi, továbbá Ascher Tamás társulatunk előadásainak létrejöttét fontos  szakmai észrevételekkel segíti, ezért nem mondtam nemet, gondolkodási időt kértem.

Az Ahogy tetszik szövegkönyvét Nádasdy Ádám fordítása alapján Závada Péter dolgozta át, az előadást Kovács D. Dániel rendezésében március 18-tól láthatjuk a Kamra színpadán. A jelenlegi és korábbi színházi munkáiról, a Shakespeare-drámák nyelvezete és a slam poetry között felfedezett párhuzamról, és az Ahogy tetszik aktualitásáról kérdeztem Závada Pétert. 
 

Mészáros Béla alakítja Ménes Attila Bihari című drámájában a főszereplőt. A próbafolyamat könnyebb és nehezebb pillanatairól, Tar Sándorról és az ő megformálásáról kérdeztem őt.

Ahol a farkas is jó, Oszlopos Simeon, Részegek - március első hétvégéjén, Gothár-trió néven tekinthetők meg Gothár Péter jelenleg futó rendezései a Kamrában. A mindhárom előadásban szereplő Rezes Juditot kérdeztük a rendező próbamódszereiről, a közös munkáról és az előadásokban általa alakított nőkről.

Ahol a farkas is jó – milyen szerepet játszol benne és hogyan működtetek együtt Gothár Péterrel?

Hosszú idő után ez volt az első közös próbafolyamatunk, nagyon jó és izgalmas volt a téma és a szerepem is. Az előadásban 13 éves lányokat játszom és azt volt érdekes kitalálni, hogyan tudom őket nem „gügyögve” megformálni. Péter kezdettől fogva nagyon tudta, hogy mit akar csinálni és mi lesz ebből az előadásból. A produkciók díszletét általában ő maga tervezi meg, és ennek az előadásnak a díszlete szerintem zseniális, a nézők is szeretik. Az atmoszférája is nagyon különleges és – noha eleinte igen szkeptikusak voltunk –, a nézőket is biztosan megfogja az, amikor az előadás közben a nézőtérről felállítjuk őket. Ez a fajta aktivitás jobban bevonja őket a történetbe, mert nem csak kívülállóként nézik végig az előadást.

Ménes Attila Bihari című drámáját Máté Gábor rendezésében láthatjuk február végétől a Sufniban. A mű keletkezéséről, az ügynök korszakról és a darab színpadi adaptációjáról kérdeztem a szerzőt.

Mikor írtad meg a Biharit?

2013-ban és úgy lett ebből hír, hogy a Magyar Narancsban készült velem egy interjú egy korábban megjelent regényem kapcsán és megkérdezték, min dolgozom éppen. Mondtam, hogy a Biharin. Olvasták a Klub Rádióban ezt az interjút, behívtak beszélgetni, és az adást hallotta Máté Gábor, s érdekelni kezdte a Bihari története. Megkeresett Facebookon és elkérte a darabomat, én pedig örömmel odaadtam.

Dinyés Dániel évek óta töretlen sikerrel vezeti az Operabeavatókat - az Ördögkatlan Fesztiválon indult, jelenleg a Kamrában havonta futó előadások kezdeteiről, az előadói stílusáról, a Göttinger Pállal közös munkájáról és az idei Cosí fan tutte próbáiról kérdeztem őt.

Hogyan, mikor és hol kezdődött az Operabeavató?

A messzi múltban kezdődött, 2007 körül, a Pinceszínházban. Akkor Gárdos Péter volt ott a művészeti vezető, aki megkért arra, hogy tartsak komolyzenei délutánokat – ezek alkalmával esett egyszer a választásom a Figaro házasságára, amelyből részleteket elemeztem. Ekkor még nem volt rendező és azt hiszem, három hét alatt volt nagyjából négy alkalom ezekre a koncertekre, de itt nemcsak operákról, hanem pl. Schumann-dalokról is szó esett. Így lettek ezek az első alkalmak, amikor „beavatóként” beszéltem zeneművekről.

Decemberben Csehov Sirályát mutatta be a Katona József Színház. A Fullajtár Andrea által alakított Arkagyináról, az előadás aktualitásáról, és Arkagyina és Trepljov kapcsolatáról kérdeztem őt.

Melyik korban játszódik a Sirály? Hova helyezte a rendező időben a történetet?

Modernkori Sirályon dolgozunk, nincs messzire helyezve tőlünk időben a történet. A fő szándék az, hogy nézőnek olyan érzése legyen, hogy bár semmi nincs benne a fordításban, ami erőltetetten aktuális lenne, mégis a szereplők mai emberek, akikkel igen kemény dolgok történnek.