Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című művét állítja színpadra Gothár Péter a Kamrában. Szirtes Ágit, az előadás egyik fontos szereplőjét az általa játszott karakterről, a próbafolyamatról és a darab aktualitásáról kérdeztem.

- Milyen Vinczéné karaktere, akit alakítasz, mi a szerepe a történetben?
- A viceházmestert játszom az előadásban, egy nőt, aki még házmesternek sem jó. Semmije sincs: se férje, se gyereke, se nőiessége, se jövője, se pénze. Irigy mindenkire, akinek bármije is van az életben, ennek okán gonosz és mindenkinek rosszat akar.

Ötödik hete zajlik a Faust próbája, melynek Schilling Árpád a rendezője, Faustot Máté Gábor, Mephistót Kulka János játssza. A rendezőt elképzeléseiről, a kétestés bemutató kihívásairól és lehetséges nehézségeiről, illetve a Faust jelentőségéről kérdeztük.

- Mi motivált téged arra, hogy ismét kőszínházban rendezz Magyarországon, és miért a Katonában?
- Máté Gábor többször hívott rendezni, de nem volt ötletem. Nem is gondolkodtam rajta, mert külföldi kőszínházakban rendeztem az elmúlt években, itthon csak a Krétakörben. Utoljára 2006-ban, a Krétakör és a Katona közös produkciója, az Előtte-utána kapcsán dolgoztam itt.

Rendszerhiba, Katona Klub, Platform – negyedik éve működik a Katona József Színház Ifjúsági Programja. Többek között az IP kezdeteiről és jelenlegi működéséről, a háromlépcsős színházpedagógiai foglalkozásról és az IP jövőbeli célkitűzéseiről mesélt Végh Ildikó, a Katona Ifjúsági Programjának létrehozója.

Ujlaki Dénes 1945. január 20-án született, a híresen rossz gyerekből felnőttkorára híresen jó színész lett. 1956 után, 14 évesen börtönbe került, majd szabadulása után a színészi pályát választotta. 1969-ben végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját. A vidéki és budapesti színházak életét jól ismeri, a Katona József Színháznak alapító tagja. Az emlékeiről és színészi élményeiről faggattam a ma 70 éves színészt.

Mikor jutott eszedbe, hogy színész legyél?

Alapvetően nekem nem jutott eszembe, hogy színész legyek. Én mindig úgy gondoltam, hogy a színészet az egy szabad pálya és nagyon sok múlhat a szerencsén vagy az adott helyzeten, hogy hogyan alakul. Az előéletemből fakad, hogy rettenetes hendikepet kellett behoznom, és nem tudtam mihez kezdeni. A börtönben rengeteget olvastam, megszerettem az irodalmat, főképp szépirodalmat olvastam. Verseket kevésbé, ebből is adódik, hogy a mai napig nem tudok jól verset mondani. Meggyőződésem, hogy a vers az egyik legnehezebb műfaj, mert tisztában kell lenni a költővel, a korával, azzal, hogy a költő mit akart a verssel, magaddal, hogy te mit akarsz a költőtől, hogy te mit akarsz a verstől. Szóval ez nagyon nehéz műfaj. Így aztán én csak annyit tanultam meg, amennyi a felvételire kellett.

A Kurázsi mama és gyermekei Brecht talán legismertebb darabja: 1938-ban kezdte írni és az egyik leginkább háborúellenes műnek tartják ma is. Az előadás nyílt próbáján Zsámbéki Gábor, a rendező rövid magyarázataival együtt láthattunk bele néhány jelenetbe. A bemutató január 17-én lesz, a főszereplő Kurázsi mamát Fullajtár Andrea játssza.

Kurázsi mama a háború zűrzavarát igyekszik a saját maga javára kihasználni, a segítséget kérő kisemberek, például a pap (Elek Ferenc) pedig felkeresik őt időről időre, vagy vele tartanak, amíg a háború véget nem ér.
 
Fotó: Székely Péter

Január 16-án lesz a bemutatója Mike Leigh Abigail bulija című darabjának, Ascher Tamás rendezésében. A nyílt próba izgalmasan indult, ugyanis a nézők a színpadon keresztül közelítették meg a nézőteret. Miután elfoglalta mindenki a helyét, a rendező a látványhoz és a történethez fűzött hozzá tudnivalókat. Az előadás nyílt próbáján jártam.

A színpad jobb oldalán egy kanapé, fotelek és egy dohányzóasztal látható, mögötte polcrendszer, melyen bakelitlemezek, s azok lejátszója, szivardoboz, magazinok és néhány könyv található. A színpad baloldalán a bárpult, mögötte pedig az ebédlő. Az előadásban kiemelten szerepet kapnak a berendezési tárgyak: a szomszédasszonyok beszédtémája, és a társadalmi rangot is bemutató kellékek mind a házigazdák ízléséről és pénzügyi helyzetéről árulkodnak - a legújabb kanapétól kezdve az antik gyertyatartóig. A darab szereplői módosabb és kevésbé módos középosztálybeliek.
 

Mészáros Blanka, a Színművészeti Egyetem végzős hallgatója vette át Tenki Réka szerepét A mizantrópban, idei bemutatóink közül pedig a Petra von Kantban és a Faustban kapott szerepet. Blankát a színészi pálya elkezdéséről, a Katonás élményeiről és a gyakorlóév utáni terveiről kérdeztem.

- Miért választottad a színészi pályát?
- Gyerekkorom óta azt éreztem, hogy színésznő szeretnék lenni, noha a környezetemben mindenki azt mondta, hogy a Színművészetire nagyon nehéz bekerülni. Ettől egy kicsit meg is ijedtem és helyette kitaláltam, hogy inkább az orvosi pályát választom, és agysebész leszek!

Huszonkét éve tagja a Katona társulatának, és ezalatt rettentő sokféle szerepben láthattuk. Bár már elmúlt negyven, külseje alapján még mindig játszhatna húsz éves fiúkat, nem beszélve a hangjáról, aminek kamaszos zöngéje van. Mivel mozgásban különösen erős, Bozsik Yvette előadásainak is rendszeres szereplője volt. Ő viszont már egy klasszikus főszerepre vágyik.

Október 16-án volt a Peter Weiss Marat/Sade című művét feldolgozó M/S (Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, a charentoni elmegyógyintézet színjátszó csoportjának előadásában, De Sade úr irányítása alatt) előadás bemutatója a Kamrában. A rendezőt, Dömötör Andrást a mű aktualitásáról, a diktatórikus rendszerekről és a lehetséges magyar történelmi párhuzamról kérdeztem.

Miért ezt a darabot választottad és miért tartod aktuálisnak?

Radnai Annamária dramaturg ajánlata volt eredetileg, és nagyon fontosnak éreztem, hogy megcsináljuk. Ez a darab mindig aktuális lesz, amíg olyan államok léteznek, ahol akár egyetlen ember is kirekesztettnek érzi magát. Nem mi vagyunk az államért, ez leplezett zsarnokság. A törvények, a közmegegyezés eszközeinek kisajátítása létező technika, és nálunk most olyan erejű tendencia ez, hogy a kérdés nem is elméleti, hanem az életünkről van szó. A rendszerváltás kudarcáról konkrétan és az elviselhetetlen közönyről.
 

Rainer Werner Fassbinder Petra von Kant című művét Székely Kriszta állítja színpadra, mint a diplomarendezését. A rendezőt a műről, a XXI. századi női szerepekről és az azzal kapcsolatos nehézségekről kérdeztem.

A Petra von Kant a diplomarendezésed – miért fontos neked ez az előadás, miért rendezed meg?

Engem ebben az előadásban a mai női szerepek és ezeknek a problémái érdekelnek. A darab a hetvenes években íródott, amit mai problémákon át aktualizálunk – hogyan lehet sikeres nőként a munkán kívül az élet minden más területén szintén megfelelni? Ez a darab egy nő nehézségeit és örömeit követi. A legtöbb dráma a férfiak problémái körül forog, engem pedig az izgat, hogy egy nő életét, problémáit járjam körül. Talán tudok olyat mondani, amit egy férfi nem él át, akkor sem, ha látja maga körül, vagy toleráns a környezetében történő dolgokkal kapcsolatban, de nem a saját bőrén tapasztalja ezeknek a nehézségeknek az örvényét.